|
|
Az alábbiakban részleteket közlünk Ujj Zoltán: A magyar sport környezetvédelmi programja című tanulmányából. A teljes fejezeteket az idézetek végén található linkre kattintva töltheti le.
.
A MAGYAR SPORT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
.
I. Helyzetelemzés
.
(...)
Napjainkban maga a Föld is teljes átalakuláson megy keresztül. A rendkívüli népesség robbanás a kőolaj és földgáz alapú iparágak fejlődésével együtt, drámaian felerősítette a környezeti hatásokat. Az éghajlati változások, a természet szennyeződése és világméretű rombolása, valamint az egyéb környezeti problémák megjelenése szoros összefüggésben állnak viselkedésünkkel, életvitelünkkel és tevékenységeinkkel. Ez a sportra is vonatkozik, hiszen a többi emberi tevékenységhez hasonlóan a sport is egy bizonyos fizikai környezetben zajlik, melyre hatást gyakorol. Ez érinti azokat is, akik csupán alkalmanként kerülnek kapcsolatba a sporttal vagy a testedzés valamely formájával, de ugyanúgy érinti az élsportolókat is. A fentiek vonatkoznak a kis sportegyesületekre éppúgy, mint a nemzetközi sportszövetségekre, a helyi versenyektől és bajnokságoktól a nagyszabású versenyeken át az Olimpiai Játékokra is. A sportolás különböző méretű és szervezettségű kereteket feltételez, strukturált testületeket, sporteszközöket, létesítményeket, logisztikát, szponzorokat, médiát és természetesen magát a sportolót, aki a sporttevékenységet valamilyen intenzitással űzi. Minden egyes sport más és más infrastruktúrát, létesítményi feltételeket igényel, lényegesen különbözik az adott sportot űző sportolók létszáma és a közönség létszáma. A sport többféle hatással is lehet az ökoszisztémára, jelentéktelen hatásoktól a nagyméretű károkig. A hatás mértéke és mélysége leginkább a sport fajtájától és az esemény nagyságától függ.
(...)
.
A vissza- illetve a vissza nem jelzésekből is kitűnik, hogy a szövetségek egy része nem érdektelenségből nem válaszolt, de véleményük szerint nem tudnak mit kezdeni a környezetvédelemmel, idegenül állnak a probléma előtt. Nem is értik, mit akarnak tőlük, hogyan gyűjtsék szelektíven a hulladékot, amikor még szemeteszsákra sem telik.
(...)
.
A kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a kondicionálótermek igen jelentős hányada Budapesten főútvonalon, vagy főútvonal közvetlen közelében, pincehelyiségekben és földszintes helyiségekben található. Mivel Budapest légszennyezettsége - függetlenül napszaktól, évszaktól - folyamatosan magas, az említett kondicionálótermekben végzett testedzés nem a megfelelő levegőminőségi feltételek között történik.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
II. A magyar sport környezetvédelmi programja - vázlat
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
III. Fenntartható fejlődés a sportban.
.
(...)
Gyakorlatilag mindazok a fő és jellemző folyamatok, amelyek meghatározzák az emberiség mai életét, fenntarthatatlanok. Ezek közül egyik legjelentősebb a nem megújuló energiaforrások használata.
(...)
.
Mit jelent a fenntartható fejlődés a sportra vetítve? A sport, mely más területekhez hasonlóan az élet szerves része, sem vonhatja ki magát a fenntarthatatlan folyamatok megváltoztatásának szükségessége alól. A sportra ugyanúgy érvényesek a fenntarthatatlanság és a fenntarthatóság törvényszerűségei, mint az élet bármely mást területére. A sport ugyanakkor egy kicsit előnyösebb helyzetben van az élet mást területeihez képest. A sport- tevékenység ugyanis alapvetően fenntartható emberi tevékenységet illetve folyamatot jelent. A fosszilis energiát felhasználó technikai sportágak kivételével a többi sportág űzése lényegében nem vagy csak minimális mértékben veszi igénybe a természetet, illetve a természeti erőforrásokat. Éppen ezért a sport a fenntarthatóság megvalósítása után is az emberi tevékenységek, és azok közül is a legfontosabbak közé fog tartozni. A sporthoz tartozó, a sporthoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket azonban már ugyanúgy a fenntarthatatlan folyamatok jellemzik, mint az élet egyéb területeit.
.
Melyek a fenntartható sportági csoportok, a szabad téren űzött sportágak közül? Gyakorlatilag valamennyi sportág fenntartható, talán egyes havas sportágak, mint pl. a síelés alpesi számai, a hódeszkázás és a szánkózás valamint a sportlövészet azok, amelyeknek egyes elemei a fenntarthatóság határán vannak illetőleg később esetleg valamilyen fokú korlátozás, vagy átalakítás alá kell, hogy essenek, de még ezek a sportok sem érik el a fenntarthatatlanság határát.
.
A teremben űzött sportágak önmagukban mind fenntarthatóak, esetükben csak az a kérdés, hogy a létesítmények, melyekben ezeket a sportágakat űzik, fenntarthatóak lesznek-e majd.
.
A vízi sportok közül a nyílt vízen űzött sportokra ugyanaz jellemző, mint a szabadtéri sportokra, tehát szintén fenntarthatóak, míg a medencében zajló sportágak esetében az uszodák és a kiszolgáló létesítmények fenntarthatóságának a megvalósítása a cél.
.
Az állatokkal (együtt) végzett sportokra mindig is a környezettudatosság volt jellemző, fenntarthatóságuk nem lehet kérdés.
.
Az ún. technikai sportok közül azonban, jelen pillanatban, csupán azok tekinthetők fenntarthatónak, amelyek nem vesznek igénybe fosszilis energiát, hanem például csak a levegő felhajtó erejét. Az összes többi technikai sportág részben a levegőszennyezés miatt, részben pedig a természetes környezetre nehezedő terhelésük illetve nem egy esetben az átmeneti vagy maradandó károkozások miatt, egyértelműen fenntarthatatlannak nevezhetők. A technikai sportágaknak előbb-utóbb szembe kell nézniük ezekkel a problémákkal, a fenntarthatatlanság problémájával, és elkerülhetetlen, hogy a sportáguk jellegét oly módon változtassák majd meg, hogy a környezetre ható terhelésük a fenntarthatóság követelményeinek megfeleljen.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
IV. Környezetvédelmi programunk megteremtése
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
V. Sportlétesítmények környezetvédelme
.
(...)
Bármennyi energia áll is a rendelkezésünkre bármilyen forrásból, a takarékos felhasználás az alapját kell, hogy képezze az energiafogyasztásnak.
(...)
.
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
VI. A sportruházat előállítása és újrahasznosítása
.
(...)
Amikor a termék elkészül, akkor már többféle alapanyagot tartalmaz, és az alapanyag előállítóinak csak a saját alapanyaguk iránt van meg a felelősségük. Logikus tehát, hogy az újrahasznosításért elsősorban és döntő mértékben a gyártónak van meg a felelőssége. A forgalmazó, miután ő csak a készárut továbbítja a fogyasztó felé, megint csak nem rendelkezik az újrafeldolgozáshoz szükséges eszközrendszerrel. Így tehát az lenne célszerű, hogy a sportruházat újrahasznosításában a gyártó cégek vállaljanak meghatározó szerepet. Olyan visszagyűjtési rendszert kellene kiépíteni, melyben a gyártók, vagy a gyártók által megbízott cégek oldják meg az újrahasznosítást. Természetesen a forgalmazóknak és a fogyasztóknak is megvan a maguk szerepe a visszagyűjtési folyamatban, hiszen a fogyasztóknak kell a terméket válogatva elkülöníteni, és a forgalmazóknak kell segítséget nyújtaniuk abban, hogy a válogatott ruházati hulladékok az újrahasznosításban résztvevő cégekhez kerüljenek.
(...)
.
A televíziós közvetítések technikai lehetőségeinek fejlődése nem hogy a helyszíni nézők számának csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, a jelentős növekedését hozta magával. Például a tavalyi Kajak-kenu Európa Bajnokságra, Szegeden, soha nem tapasztalt számú néző, 30 000 fő látogatott ki, vagy az 1999-es margitszigeti Öttusa Világbajnokságra közel 35000 ember volt kíváncsi. Külföldi példa a Tour de France, mely több mint 3 hétig tart, milliók állnak az útvonal mentén, hogy akár csak egy másodpercig a helyszínen szerezzenek élményt a világ legnagyobb kerékpárversenyéről. Mindezt úgy, hogy a TV hihetetlenül magas színvonalú közvetítéseket produkált az eseményről, folyamatosan több kamera dolgozik egy esemény alatt is, és minden jelentősebb eseményrészletet azonnal ismételnek. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért a helyszíni érdeklődés nemhogy csökkenne, hanem növekszik. Ez pedig természetes módon, a sportturizmus növekedését vonja maga után.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
VII. Sportágak csoportosítása
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
VIII. Teremsportok
(...)
A bowling sportág egyedi problémája a dohányzásmentesség kérdése. Magyarországon a bowlingpályák nem állami, önkormányzati vagy egyesületi, hanem kizárólag kereskedelmi tulajdonban vannak. Ezeken a pályákon rendezi az eseményeit a Bowling Szövetség. Bár a Szövetség – nagyon helyesen – az események helyszínén a versenyek ideje alatt tiltja a dohányzást, máskor azonban a tulajdonosok nem korlátozzák a dohányosokat. Így a sporttevékenység idején akkor is szennyezett lehet a levegő, ha a verseny helyszínén a sporteseményt megelőzően dohányoztak. Ily módon a sportolók akaratukon kívül károsodnak.
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
IX. Szabadtéri sportok
.
(...)
Vízfogyasztás
(...)
b) Víztakarékos berendezések felszerelésével, melyeknek alkalmazása eleve megakadályozza a folyamatos vízfogyasztást. Például a Margitszigeti Atlétikai Centrumban alkalmaznak olyan zuhanyzót, melyből egy gomb megnyomása után csupán 30 másodpercig folyik a víz. A további vízhasználathoz újra meg kell nyomni a gombot. Ezzel a megoldással nagymértékben sikerült csökkenteni a vízfogyasztást.
c) Az ún. „szürke víz” felhasználásával, mely azt jelenti, hogy az egyszer már használt, de más célra még felhasználható víz, továbbá az esővíz is hasznosításra kerül. Különösen fontos ez a füves sportpályák esetében, ahol a locsolásra nem ivóvizet, hanem „szürke vizet” vagy esővizet szabadna csak használni. Nagyobb szabadtéri sportlétesítményekben „házi” szennyvíztisztító berendezést lenne célszerű alkalmazni, amely biológiailag megtisztítja, és locsolásra alkalmassá teszi a mosó-, mosogató- és fürdővizet.
(...)
.
A hulladékkezelés a legnagyobb gondosságot az országúton és a természetben zajló sportágak esetében igényli. Első lépésként a versenyközpont, a rajt és a cél környékének hulladékgyűjtési rendszerét kell megtervezni. Figyelembe kell venni a terület nagyságát és alakját, a versenyzők, a kísérők, a rendezők, a nézők várható létszámát, a várhatóan keletkező hulladékok mennyiségét, fajtáit, összegyűjtésük és elszállításuk gyakoriságát, időtartamát és lehetőségét. Második lépésként a pályán esetleg elhullajtott szemét összegyűjtésének módját kell megtervezni. Alapkövetelmény, hogy a rendezőknek a saját maguk által kihelyezett eszközöket a verseny után maradéktalanul össze kell szedniük. Elengedhetetlen lenne rögzíteni ezeknek sportágaknak a szabályrendszerében, hogy a versenyzők által a pályán szándékosan vagy hanyagság következtében elhullajtott szemét jelentős büntetést, esetleg a versenyből való kizárást is maga után kell, hogy vonja. A nézők által a pályán vagy annak környékén elhullajtott szemét összegyűjtéséről a verseny rendezőjének kell gondoskodnia. Feltétlenül szükséges, hogy a verseny rendezője széleskörű kommunikációval segítse elő a nézők környezettudatos magatartásának megvalósulását.
(...)
.
A Nyugat-Európában megjelent futballhulliganizmus az elmúlt két évtizedben „begyűrűzött” Magyarországra is. Ennek következtében a stadionokban és környékén gyakorivá vált az agresszió, a rombolás. A környezet védelme azonban pontosan ellenkező irányú folyamatokat, tevékenységeket jelent. Kíméletet és építést. A labdarúgás, népszerűségénél fogva a leghatékonyabban tudná közvetíteni a társadalom felé a környezettudatos magatartást. Az a közeg azonban, ahol a szóbeli és a cselekvésekben is megnyilvánuló agresszivitás lényeges következmények nélkül ismétlődhet hétről hétre, nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben alkalmas értékek közvetítésére. Az egész sporttársadalomnak elemi érdeke lenne, hogy a labdarúgás vezetői úrrá tudjanak lenni a sportágat leépítő agresszión és romboláson, és a sportág alkalmassá váljon minél több pozitív – többek között – környezetvédelmi üzenet közvetítésére is.
(...)
.
Az állam a rendszerváltás óta az országutakon zajló sporttevékenységekre nézve kizárólag csak hátrányos intézkedéseket hozott. Először is a törvény az országúti sporttevékenységet nem természetes, odavaló, hanem idegen, betolakodó tevékenységnek tekinti. Ezért aztán a sporteseményeket engedélyhez, továbbá jelentős úthasználati díj megfizetéséhez köti. Egy maratoni futóverseny vagy egy hosszabb távú kerékpárverseny úthasználati díja több tízezer forint, miközben egy futó vagy egy kerékpáros gyakorlatilag nem koptatja az aszfaltot. Ezzel szemben egy tíztonnás teherautó károkozása az úton egy átlagos személyautó terhelésének a százezerszerese! Ugyanakkor a benzinben foglalt adó nagysága egy ekkora teherautó 100 km-es útján sem éri el a 7000 Ft-ot. Döbbenetes aránytalanság!
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
X. Állatokkal (együtt) végzett sportok
.
(...)
Valamennyi sportág űzésének elengedhetetlen feltétele az állatok tisztelete, személyiségük elfogadása, viselkedésük megértése, szokásaik megismerése. Ezek a sportágak az együttműködésre épülnek, melynek keretében az ember és az állat képességei egyre jobban kibontakozhatnak. A kapcsolat fejlődése közben az állat az ember társává válik. Kialakul a kölcsönös ragaszkodás és a felelősségérzet, mely nélkül magas szintű sportteljesítmény nem képzelhető el.
.
Az ember számára egy lóval vagy egy kutyával kialakult bensőséges kapcsolat egy hatalmas lépés a természet megismerése felé. Az állaton keresztül az ember számára megismerhetővé, elérhetővé válik az állatok és növények világa. A természetet megismerő, az állatokkal harmonikus kapcsolatra törekvő ember egyre fontosabbnak tartja a természet értékeinek megőrzését. Felismeri azt, hogy felelősséggel tartozik a környezetében élő állatokért, s rajtuk keresztül a természet általa elérhető részéért.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
XI. Technikai sportok
(...)
A technikai sportok egy része kimondottan szennyezi és/vagy károsítja a környezetet. Azok a sportágak, melyekben jelentősebb mennyiségű fosszilis energia felhasználásával működő járművek versenyeznek egymással, nem tekinthetők fenntarthatónak. S ha ez még a természet károsításával is jár, akkor mindenképpen el kell gondolkodni olyan változtatások kezdeményezésén, melyek ezeket a sportágakat a fenntarthatóság irányába terelik.
(...)
.
Éppen ezért a sportág minden szereplőjének erkölcsi kötelessége kell, hogy legyen a káros folyamatok mérséklése, a környezetszennyezés csökkentése és a környezettudatos gondolkodásmód fejlesztése, terjesztése. Ennek érdekében célszerű lenne létrehozni a technikai sportágak környezetvédelmi munkacsoportját, melyek az egyes sportágakban eddig megvalósult, – egyébként nem lebecsülhető, - környezetvédelmi intézkedések tapasztalatainak hasznosításával hatékonyabban tudná érvényre juttatni a fenntarthatóság szempontjait.
(...)
.
rali, motokrossz, ralikrossz, enduro
.
A Magyarországon ma űzött valamennyi sportág közül ezek a versenyszámok okozzák a legtöbb kárt a környezetben, ezek vannak legtávolabb a fenntarthatóságtól. Az autó-motorsport ezen ágai részben vagy teljes egészében tönkreteszik az általuk használt területen az állat-és növényvilágot, szennyezik a levegőt, hatalmas zajt okoznak, elpusztítják és szennyezik a talajt, elcsúfítják a tájat, és hulladékot hagynak maguk után. Mindenképpen szükséges lenne ezen szakágak jövőjének újragondolása a fenntarthatóság szempontjából is.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
X. Szabadidősport
(...)
A természetjárás a legnépszerűbb szabadidős sporttevékenység, több százezren űzik. A természetes környezetre gyakorolt hatása minimális, szinte kizárólag a hulladékok összegyűjtésére szorítkozik. A természetjárás a környezettudatos szemléletmód kialakítására és fejlesztésére leginkább alkalmas sporttevékenységek egyike. Mivel minden életkorban űzhető, ezért minden életkorban fenntartja a környezet értékei iránti fogékonyságot. A sport területén megvalósuló fenntarthatóság elérésében meghatározó szerepet kell kapnia a természetjárásnak.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
XI. Az iskolai sport
.
(...)
A levegőszennyezettség a megfelelő iskolai sportolási feltételek megteremtése szempontjából az egyik legfontosabb probléma. A nagyobb települések központi részein, és/vagy a forgalmas utak mentén a levegő szennyezettsége lényegesen nagyobb, mint a belvárosoktól vagy a főútvonalaktól távol. Azok a diákok, akik a települések központi részein, és/vagy a forgalmas utak mentén lévő iskolákban végzik sporttevékenységüket, jelentős egészségkárosodásnak vannak kitéve. A fiatal, nagy mozgásigényű szervezet kevésbé ellenálló a levegő nagyobb szennyezettsége miatt kialakuló különféle ártalmakkal szemben, mint egy felnőtt szervezete. Ez az oka annak, hogy csökken a gyerekek figyelme, romlik az étvágyuk, gyakoribbak a légúti megbetegedések, ugrásszerűen nő körükben az asztmás-allergiás betegek száma, sérülékenyebbé válik, gyengül az immunrendszerük. A betegeskedő gyerek kevesebbszer vesz részt testnevelés órán, kevesebbet sportol iskolán kívül, nem fejlődik úgy, mint egészséges társai. Az egészséghiányos gyermek teljesítménye nem éri el egészséges társai teljesítményének szintjét, ez csökkenti önbizalmát, rontja esélyeit. A beteg gyerek – ha a körülmények nem javulnak – beteg felnőtté válik, aki pedig ugyanazt a mintát fogja közvetíteni a gyerekeinek, amit ő maga gyermekkorában megélt.
.
A levegő szennyezettségének az emberi szervezetre gyakorolt hatását évtizedek óta ismerjük. Mégis úgy az állam, mint egyes önkormányzatok bűnös hanyagsággal és nemtörődömséggel térnek napirendre a sok helyen súlyos légszennyezettségi viszonyok, a már tarthatatlan helyzet felett. Nem hoznak megfelelő intézkedéseket a leginkább környezetszennyező tevékenység, a gépjárműforgalom ellen, hanem a „mindenható” autóközlekedés – tehát az autós és olajos lobbi – érdekeit részesítik előnyben, saját gyermekeink egészsége helyett. Pedig a gyermekeinknek is csak egy életük van, s éppen ezért az államnak és az önkormányzatoknak mindent meg kellene tenniük a levegő tisztaságának helyreállítása, a gyermeksport megfelelő feltételeinek megteremtése érdekében.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
XII. Fogyatékosok sportja
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
XIII. Nyelvi-szellemi környezetszennyezés
.
(...)
A nyelvünk sajátosságaihoz hasonló vagy ahhoz idomuló jövevényszavak színesebbé tették nyelvünket. Ilyen a futball, a tus, a maraton, a boksz, a pingpong, a meccs, a kajak, a kenu, a start, a gól, a szörf, az atlétika, a diszkosz, a karate, a gimnasztika, rögbi, tenisz, stb. Sok kifejezésnek van „magyarosabb” változata is, például: futball – labdarúgás, start – rajt, meccs – mérkőzés, boksz – ökölvívás, pingpong – asztalitenisz, stb. Ugyanakkor manapság gyakran találkozunk olyan „szörnyszülöttekkel”, mint streetball, streetsoccer, wakeboard, jet-ski, bowling, floorball, stb., melyekkel szemben a grundkosár, a grundfoci, a sodródeszka, a sugársí, a lyuk(as)teke, a padlólabda semmivel sem rosszabb kifejezések, viszont könnyen ki lehet ejteni őket, és könnyebb a jelentésüket megérteni. A nyelvi környezetszennyezés megelőzésében és felszámolásában a sportvezetőknek és a sportújságíróknak kellene élen járniuk, hiszen az ő kommunikácós lehetőségeikkel rövid idő alatt elterjeszthetnek egy, az eredeti idegen szónak megfelelő pontos fordítást, vagy ötletes, új kifejezést.
(...)
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
..
..
.
XIV. Sporttörvény
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
XVI. Zárszó
.
(...)
A könyvnek itt vége, de a munka nem fejeződött be. Sőt, valójában csak ezután kezdődik. A könyvben leírtak megvalósítása érdekében a sportélet minden szereplőjének részt kell vállalnia azokból a feladatokból, melyek a sportélet környezetbarát átalakítása során hárulnak rá.
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
.
.
XVII. Felhasznált irodalom.
.
Olvassa el a teljes fejezetet itt!
.
A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében
.
Dr Dosek Ágoston kutatása
.
Hipotézisek
.
1.–Feltételezzük, hogy a tanári pályát választó fiatalok részvétele egy céltudatos pedagógia munkával szervezett és lebonyolított természeti táborozáson mérhető különbséget okoz a környezeti attitűdök és tudatosság tekintetében, a pályaválasztás előtt álló gimnáziumi csoportokkal összehasonlítva.
.
Négy meghatározott kérdéskörnek különleges jelentőséget tulajdonítunk:
.
2.–Feltételezzük, hogy a természeti táborok befolyásolják a diákok viszonyulását a civilizáció adta kényelemhez. Azt várjuk, hogy a TF-hallgatók közül kevesebben ragaszkodnak a civilizáció nyújtotta kényelemhez, mint a gimnáziumi csoportokban.
.
3.–Feltételezzük, hogy a természetjárással kapcsolatos korlátozások vonatkozásában a táborozáson részt vett egyetemi hallgatók adnak környezeti szempontból kedvezőbb válaszokat.
.
4.–A természetben űzött sportok környezeti hatásaival kapcsolatos állásfoglalások tekintetében is a pedagógusi pályára készülő hallgatóktól várjuk el a környezettudatosabb, a fenntarthatóság gondolatkörét figyelembevevő állásfoglalásokat
.
5.–Feltételezzük, hogy az egyetemisták és gimnazisták állásfoglalásai a környezetvédelem hatásosnak ítélt motivációiról jelentősen különböznek egymástól.
.
6.–Feltételezzük továbbá, hogy az osztrák középiskolások környezettudatosabb válaszokat adnak magyar kortársaikhoz képest.
.
Vizsgálati csoportok
.
Három csoportban gyűjtöttünk adatokat
.
– a TF tanári szak 2002-2003 és 2003-2004 tanév I. éves hallgatói, 200 fő a pedagógiai beavatkozás után;
– a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 9-12 évfolyamos diákjai, 200 fő, beavatkozás előtt;
– a Bécs melletti Pressbaum 3021. Gimnázium diákjai, 200 fő, beavatkozás előtt;
.
A kutatás módszerei
.
A munka pedagógiai hatástanulmány, melyben testnevelő tanári képzésben részt vevő hallgatók véleményét és attitűdjét mértük fel a kutatási terv szerinti beavatkozás után.
.
A beavatkozás előtti állapotot gimnáziumi diákokból álló csoport válaszai tükrözik. Őket a közreműködő pedagógus révén –, nem valószínűségi mintaként, hanem a könnyen elérhető személyek szerint– választottuk ki. A pedagógiai kutatások kvalitatív formáinak megfelelően a megkérdezettek nem adnak reprezentatív mintát, de jól jellemzik a saját intézményükben tanulók környezeti tudatosságát. Egy további, azonos létszámú osztrák kontrollcsoport felmérésére is lehetőségünk nyílt. Az adatok alapján több megbízható következtetést vonhatunk le.
.
Ha érdeklik a kutatás részletei, kattintson ide!
|
|