Budapest aktuális szmogtérképe

A városi levegõ szennyezõanyagainak nagy részét teszi ki a NO és NO₂ kevere, melyet a környezetvédelmi szaknyelv együttesen NO_x-nak nevez.

A NO_x elsősorban égési folyamatok során kerül a levegőbe. Fejlett ipari országok esetén fele a háztartási és ipari tüzelőberendezésekből, 40%-a a közlekedésbõl, és kevesebb mint 10%-a természetes forrásokból.

 A NO_x mérgező anyag, számos légúti megbetegedés előidézője. Rövid távon hányást, köhögési ingert, fejfájást, szédülést okoz, hosszú távon fulladást, tüdővizenyőt és tüdőgyulladást. A szmogképződés egyik fő előidézője.

..

A kutatás tanulságai (részlet Ujj Zoltán: A magyar sport környezetvédelmi programja című tanulmányából):

. 

2001-ben a Zöldgömb Sport Klub megbízásából az Országos Környezetegészségügyi Intézet levegőszennyezettség felmérést végzett. A nitrogén-dioxid (NO₂) mennyiségét mérte Budapest 20 pontján. Valamennyi helyszín a sporttevékenység szempontjából fokozottan igénybe vett terület volt, sporttelepek, kerékpárút, nagy parkok, hegyvidék (lásd: melléklet). A mérések elemzéséből kiderült, hogy Budapesten valamennyi sporttelep enyhén, közepesen vagy súlyosan szennyezett. Bár a mérőeszközök csak a nitrogén-dioxidot mérték, semmi okunk sincs azt hinni, hogy egyéb szennyezők (szén-dioxid, por, ózon, dioxinok, stb.) vonatkozásában jobb lenne a helyzet. Budapest levegőjének szennyezettségéért ugyanis több, mint 90%-ban a gépjárművek a felelősek, s így az általuk kibocsátott valamennyi szennyező anyag hasonlóan szennyezi a levegőt, mint a nitrogén-dioxid.

.

A mért helyszínek közül a Normafánál (440 méter fölött) tapasztalt érték volt a legalacsonyabb, 9 μg/m³. Harmadával volt magasabb a Hármashatár-hegyen (300 méter fölött) mért érték, 12 μg/m³. Lent, Pest szintjén azonban már nem találunk 20 μg/m³-nél kisebb értékeket, sem a város szélén levő UTE - pályán, sem a budai zöldövezetben fekvő Vasas-pályán, sem a Margitsziget belsejében. Pedig ezekről a helyekről azt gondolhatnánk, hogy tiszta a levegőjük, az összehasonlítás során azonban kiderül, hogy több, mint kétszer akkora a szennyezettségük, mint a Normafa környékének. Ahogy haladunk a város belső részei felé, úgy nőnek az értékek. Különösen elkeserítőek az ország legnagyobb sportlétesítményének, a Népstadionnak az adatai. Még a forgalmas főútvonalaktól (Kerepesi út, Hungária körút, Thököly út) távolabb eső edzőpályán is nagyobb, mint háromszoros, de a sokat használt 600-as futókörön, a szoborkertben közel négyszeres volt a szennyezettség, mint a Normafánál, és közel kétszer annyi, mint a jónak már nem mondható Margitszigeten vagy UTE - pályán. Nyilvánvaló, hogy a sporttevékenység szempontjából is súlyosan elhibázott döntés volt a közeli Kerepesi út és a Hungária körút áteresztő képességének, s ennek következtében a levegő szennyezettségének megnövelése.

.

Még a Népstadionnál is rosszabb helyzetbe került az elmúlt évtizedekben a Testnevelési Egyetem pályája. Az M7-es autópálya forgalmának és légszennyezettségének mintegy kétharmada zúdul a TF - pálya környékére. Évtizedekkel ezelőtt a sporttelepet határoló Alkotás utca és a Hegyalja út is 2x1 sávos volt, ma mindkét út 2x3 sávos. A jövendő nemzedékek testnevelői talán nem is tudják, hogy nap, mint nap kimondottan egészségtelen környezetben kell felkészülniük tanári pályájukra.

.

Az adatok azt mutatják, hogy Budapestet 2-300 méter vastagságban beteríti a szennyezett levegő. Akár a város szélén van egy sporttelep (UTE - pálya), akár zöldövezetben (Vasas – pálya, Építők – pálya), a levegő lényegesen szennyezettebb, mint a városon kívül, vagy a magasan fekvő területeken, a város belsejében, valamint a forgalmas főútvonalak mentén található pályákon pedig kifejezetten rossznak mondható a helyzet. A Fővárosi Önkormányzatnak súlyos, és nem kisebbíthető felelőssége van abban, hogy a budapesti sportpályák levegője ilyen szennyezett, hogy a sportolók egészségtelen körülmények között végzik sporttevékenységüket, s éppen ezért alkotmányos kötelezettsége, hogy a sporttevékenységhez szükséges megfelelő (levegőminőségi) feltételeket megteremtse.